02.

- JORDAN -

Társak (02.)

Egy újabb nap kezdődött, de ebből a szakasz semmit sem érzett, hiszen már hajnali kettőkor kiküldték őket őrködni. A négy rajból álló csapatnak megszokott volt a hajnali napsugár, ami először világította be a floridai tájat. Ez a menedék egy bázis volt, ami a kelet-amerikai készültségnek adott otthont. Nap mint nap, egyre több fiatal érkezett kiképzésre, és a telepnek nagyobb létszámot kellett el látnia. 

A hely két részre volt osztható, a nagyobb épületek az egyszerű katonákat látták el, akiket a különleges egységek kíséretére képeztek ki, és az átlagos őrkatonák. A hegyekben pedig, a fák közé ágyazódva álltak a különleges mutánsokat ellátó házak. Az eldugott kis bázisnak volt saját repülőtere is, ezért a csomópontokat őrizniük kellett, ezért is álltak szorosan a leszálló pálya mellet, mikor hirtelen egy helikopter jelent meg az égen.

 - Megint hoznak egy rakás újoncot - gúnyolódott Ennis.

 - Három héttel ezelőtt még te is az voltál - válaszolt neki Jordan, aki vezette a szakaszt. Ő már fél éve töltötte itt a napjait, amióta csak közölték a veszélyt.

 - Az alatt a három hét alatt mindenem tiszta sár lett. Nem értem miért nem lehetünk mondjuk Virginiában. - folytatta a panaszkodást.

 - Mi még mindig jobban jártunk, mint akik Arizonába kerültek. Minden tiszta homok...

A helikopter hatalmas szelet kavarva leszállt, majd egy kisebb tömeg mászott ki belőle. Ahogy mindenki kikászálódott a gépből, néhány katona bekísérte őket. Jordan, és Ennis a végén zárták volna a sort, mire hirtelen Nick Fury szállt ki a gépből.

 - Még csak kétszer volt itt Fury. Mégis mit keres itt? 

 - Engem inkább az érdekelne ki az a lány, aki miatt Fury idejött - válaszolt higgadtan Jordan.

 - Szerinted a lány miatt van itt? - kérdezte a zöldfülű.

 - Mi másért? De mit tudhat az a lány?

Lassan bekísérték őket a fogadó épületbe, ahol a szakaszvezetőnek sikerült meghallania a beszélgetésüket.

 - Miért van tele minden katonákkal? - kérdezte a lány a SHIELD igazgatóját.

 - Ne hidd, hogy csak a különleges emberekre van szükség.

Fury hirtelen hátra nézett, majd amint észrevette, megszólította Jordant.

 - Ó, maga az Swofford? Már régen láttam.

 - Üdv, uram!

Amikor Jordan belépett a titkos különítménybe, csupán pár százan voltak, és őt egyből kiszúrták. Hihetetlen ereje, éles esze hamar szemet szúrt, ezért hamar századossá nevezték ki. Azonban mivel a bevetésekkor minél kisebb csapatokra van szükség, csak egy egy szakaszt vezetett. 

 - Százados, hamarosan gyűlés lesz, szóval szedje össze a szakaszát!

 - Igenis , uram!

Mind a ketten elsétáltak, majd a kíséret után a négy raj ismét kiment. Ahogy kiértek, Jordan rádiókészüléke rögtön megszólalt. Azt az utasítást kapta, hogy azonnal vonuljon be a szakasszal.

Az emelvényhez sétálva hatalmas tömeg gyűlt össze, ami az egész teret betöltötte. 

A tekintetük ismét csak össze akadt. Jordan gyorsan elfordította a fejét, mintha oldalra nézne, majd egy nagyot sóhajtott.

                                                                                  ***

 - Rendben! Az újoncok és a különleges egység maradjon itt, a többiek elmehetnek - zárta le a beszédét Fury, majd lesétált az emelvényről. Jordan már megfordult, mire az igazgató hirtelen megszólította.
 - Swofford százados! Magának maradnia kell! Egy kifejezetten fontos dolgot szeretnék magára bízni.
A katona lassan megfordult, majd egy könnyed grimasszal adott hangot kétkedésének.
A legtöbb fiatal elvonult, végezve feladatait, míg Jordan egyedüli közkatona ként állt a különleges egység, és egy maroknyi mutáns között.
Az ismeretlen lány egy kiemelt páholyban ült a többiekhez képest, hiszen az emelvényen foglalt helyet. Dan megint ránézett, de a lány most az előtte álló Furyval volt elfoglalva.
Az igazgató bólintott, majd a lány elhagyva előre lépett.
 - Már rengeteg csapat különleges fiatal érkezett, hogy részt vegyen a kiképzésen, de szerencsétlenségükre én is itt vagyok, tehát maguk valami sokkal rosszabbat kaptak ki. Azonban most, az összes mutáns kap egy számára kijelölt társat az egységből, és megkezdődik a felkészülés.

Az összes ember egy kupacba sétált ahol a kiképzőtiszt beosztotta őket, kivéve az idegen lányt. Ő csak az információkat hallgatta meg, amíg Jordan hátul állt egyedül. Miután beleunt, előre ment, ahol Fury jött vele szembe. 
 - Jó is, hogy jön százados! Kérem kísérjen be az irodámba! - utasította, majd egyenesen indult a hátsó ellátmány felé.
 - Nem tudtam, hogy itt is van irodája - válaszolt a katona.
 - Nagyon sok minden van. amit még nem tud, de most itt az idő, hogy beavassam.
Jordan nem tudta mire vélni az igazgató szavait, egészen amíg be nem értek egy olyan épületbe, amit eddig még sohasem látott. A SHIELD feje besétált a szürke falakon, majd egy hatalmas fekete asztal mögé ült.
 - Mire céloz uram? Miért kellett elhagynom a századom?
 - Tudja, maga az elsők között volt, akikre rá mertem bízni századokat. Az eleje óta itt van, és hűségesen szolgál, azonban most nagyobb erők mozognak, mint gondolnánk - motyogta a papír rendezgetés közben. - Látta a lányt, ugye?
 - Igen, uram.
 - El sem tudná képzelni,hogy mire képes. Ezért sem merem másra bízni.
 - De uram, én közkatona vagyok. Őrzöm az épületeket, járőrözöm, és szét, vagy összeszerelek bármi nemű fegyvert tíz másodperc alatt.
 - Higgye el, az, amit a különleges egységnek tanítanak, hasztalan ezzel a lánnyal. Olyan mellet akarom tudni, aki tud vigyázni rá. maga akár egy terepjárót is odébb tolna, ha arra kérnék, és egy kilométerről észreveszi, ha ellenség közeledik. Emlékezzen csak az őzes esetre...
 - Igen, de az más volt, uram. nem azért vagyok itt, hogy egy kislányt kísérgessek ide-oda.
 - Én, - állt fel haragosan Fury - én vagyok az igazgató, és ha arra kérem, még vele is alszik. Mellesleg az a lány egy pillanat alatt örök álomba küldené magát, ha úgy akarná. - mondta, majd kitárta a fal melletti szekrényt. Ki vett belőle egy poharak, és egy üveg whiskyt, mire hátulról az idegen lány lépett be.
 - Jó, hogy jössz! Bemutatom, a te társadat. - fordult előre az igazgató. - Jordan Swofford százados, ő itt Maggie Margo. Mostantól őt fogja kísérgetni.
Jordan most közelebbről is végig nézhetett rajta, a hosszú sötét haján, és hatalmas világoszöld szemein.